1. A hőmérséklet és a páratartalom hatása szervetlen műtermékekre
Míg a szervetlen műtermékek nem különösebben érzékenyek a hőmérsékletre és a páratartalomra, a nem megfelelő körülmények mégis jelentős hatással lehetnek. Ez különösen a bronzok esetében jelent problémát, mivel a túl magas hőmérséklet és páratartalom felgyorsítja a bronzhibák kialakulását és progresszióját. Kísérletek kimutatták, hogy a hibás bronztöredékek (a zöld porrozsda eltávolítása után) magasabb páratartalmú körülmények között gyorsan új zöld porszerű rozsdát fejlesztettek ki, míg alacsonyabb páratartalom mellett ez nem következett be. Ez jól mutatja a nedvesség hatását a bronzokra. Ezenkívül a magas páratartalom hatására az ezüst elveszítheti fényét, és a vas rozsdásodhat.
A kőműtárgyak nedves környezetben is felszívják a nedvességet a levegőből, ami az olvadt só mozgásához vezet. Ha savas gázok vannak jelen a nedves környezetben, jelentősen feloldhatják a márványt, a fehér márványt és más kőműtárgyakat.
A nem-fémes szervetlen műtermékek, például az üveg és a jade esetében penészedést is megfigyeltünk. Normális esetben ez nem fordulhat elő ezekkel a műtárgyakkal, de az ókori vagy modern emberek kezelése vagy szállítása során olajok, izzadság és egyéb szennyeződések tapadnak a kezükből a műtárgyakra. Ha megfelelő hőmérsékletnek és páratartalomnak van kitéve, penészgomba nőhet, ami befolyásolja a megjelenést.
Ezért nyilvánvaló, hogy a szervetlen műtermékek megfelelő hőmérsékletű és páratartalmú környezetet is igényelnek a tartósításhoz.
2. A hőmérséklet és a páratartalom hatása a szerves műtermékekre
A szerves műtermékek esetében a környezet hőmérséklete és páratartalma az elsődleges befolyásoló tényező. A nem megfelelő hőmérséklet és páratartalom nemcsak közvetlenül befolyásolja a műtárgy anyagának tartósságát, hanem felgyorsítja más káros tényezők pusztító hatását is. A lebomlás példái közé tartozik a szálak foto-oxidatív lebomlása és savas hidrolízise.
Az organikus műtermékek általában növényi rostokból (például bambuszból készült áruk, faáruk, pamut- és lentermékek, valamint papír) és állati eredetű anyagok (például selyem, haj, bőr, tollak, fogak, szarvak és csontok) tartoznak. Mindegyik sejtekből áll, és sejtszerkezetük egyedülálló képességgel rendelkezik, hogy nedvesen kitágul, és szárazon összehúzódik. A hőmérséklet és a páratartalom túlzott ingadozása gyakran mechanikai károsodást okozhat ezekben a tárgyakban, ami kívülről nem könnyen észrevehető, és komoly veszélyt jelent a múzeumi gyűjteményekre.
